Az új épületek esetén a használatbavételi engedély kiadásának feltétele az épületről készült záradékolt változási vázrajz feltöltése az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (OÉNY).

Régi (2013 előtti) épületek esetén a használatbavételi (lakhatási) engedélyt kiadták a vázrajz nélkül is, azzal a kikötéssel, hogy a tulajdonos 30 napon belül nyújtson be záradékolt vázrajzot az ingatlanügyi hatósághoz (földhivatal).

Sokszor ez figyelmetlenségből elmaradt. Az épületet használatba vették, talán még gazdát is cserélt az idők folyamán.

A CSOK támogatással finanszírozni kívánt ingatlanok esetében a hitelintézet vizsgálja a természetbeni állapot és a tulajdoni lap és a térkép összhangját. Ha eltérést tapasztalnak, akkor felhívják a tulajdonos figyelmét a rendezésre.

Ha jogszerűen épült az épület

Tényleg berkivel elfordul, hogy átsiklik egy hivatalos okiratban egy mondaton, vagy éppen rosszul értelmezi, vagy akár az építkezés végén már nem volt pénz a vázrajz elkészíttetésére. Ahogy telt-múlt az idő szépen el is felejtődött.

Ebben az esetben semmi probléma nincs, hiszen a használatbavételi engedély megvan. Már csak egy változási vázrajzot kell hozzá készíteni egy arra jogosult földmérővel. A földmérő elkészíti a vázrajzot, amit egy kérelemmel és az eredeti, jogerős használatbavételi engedéllyel együtt bead a Földhivatalba vizsgálatra és záradékolásra. A záradékolást követően a Földhivatalba automatikusan gondoskodik az ingatlan-nyilvántartási átvezetésről: módosítja a tulajdoni lapon a a telek művelési ágát beépítetlen területről, lakóházra és udvarra és felrajzolja a digitális térképre, majd az érintetteket határozatban értesíti.

Ha nem jogszerűen épült az épület

Pl. tervezés, engedélyeztetés nélkül beépítették a teraszt, korszerűsítették a fűtést és hozzá toldottak még egy kazánházat, stb. Ebben az esetben nyilván nem lesz semmilyen okirat, ami az épület ingatlan-nyilvántartási átvezetését alátámasztja. Ilyenkor fennmaradási engedélyt kell kérni az épületre. A fennmaradási engedélyt az Építésügyi Hatóság adja ki az utólagosan elkészített tervdokumentáció és a földmérő által elkészített és az OÉNY-be feltöltött változási vázrajz alapján. A földmérő elkészíti a vázrajzot és a szükséges kérelemmel együtt beadja a Földhivatalba vizsgálatra és záradékolásra. A záradékolást követően ebben az esetben nem lesz automatikus az ingatlan-nyilvántartási átvezetés. Az Építésügyi Hatóság a fennmaradási engedélyt hivatalból megküldi a Földhivatalnak, amely gondoskodik az ingatlan-nyilvántartási átvezetésről. A fennmaradási engedély kiadása építésügyi bírsággal jár. Ha az ingatlan tulajdonosa bizonyítani tudja, hogy az építés több, mint 10 éve történt, akkor az Építésügyi Hatóság nem szab ki bírságot.

Bontás

Az épületek bontása műemlék jellegű épületek és zárt sorú beépítés esetén engedélyhez kötött. Ha telken a bontást követően legalább egy épület megmarad akkor földmérő által készített vázrajzot is mellékelni kell a kérelemhez. Természetesen ebben az esetben is szükség lesz az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez valamilyen erre alkalmas okiratra.

Zárszó

Az ingatlan egy nagyon értékes vagyon elem, nem csak a fizikai állagának megóvása nagyon fontos, hanem a forgalomképességének a fenntartása, biztosítása is.

Forduljon hozzánk bizalommal!